Görög válság - Szegény állam, gazdag polgárok
A filantrópia (emberszeretet) ugyan görög eredetű szó, ám Görögországban nem nagyon ismerik a gyakorlati megnyilvánulásait. Az ország több mint egy éve táncol a pénzügyi csőd szélén: a kormány egyik megszorító csomagot a másik után fogadja el, lefaragva a nyugdíjakat, a közalkalmazottak fizetését, tízezrek elbocsátásával karcsúsítva a közszférát. A felső tízezer azonban semmit nem érez a válságból - derül ki a Der Spiegel című német hetilap riportjából.
A gazdag görögök ügyesen használják ki az állam nyújtotta kibúvókat - s ezekből számos akad. A kormány egy éve rendszeresen bejelenti, hogy küszöbön áll egy kétoldalú egyezmény aláírása Svájccal, megakadályozandó a vagyonok kimenekítését Görögországból. A dokumentumot mind a mai napig nem írták alá.
A kiváltságosoknak még a gazdagság jelképeiről sem kellett lemondaniuk. Az általuk lakott athéni negyedekben, Kifísziában vagy Glifádában hemzsegnek a Porsche Cayenne típusú luxusautók, a kávéházi asztalok között Hermes bevásárlótáskák sorakoznak, az utcákon egymást érik a Gucci, Balenciaga, Dior márkájú ruhadarabok. Athénban listák keringenek olyan politikusok, színészek, üzletemberek nevével, akiknek bankszámlájuk van a HSBC genfi fiókjában. Szakértői becslés szerint egyedül Svájcban 170 milliárd eurójuk van tehetős görögöknek. Erre célzott Jánisz Szturnarasz pénzügyminiszter, amikor kijelentette: "Görögország egy szegény ország, amelynek nagyon gazdag polgárai vannak".
Az állam nem tudja fizetni a számláit: kilencmilliárd euróval tartozik magánvállalatoknak. Ennek dacára ma is, a válság harmadik esztendejében korlátlan adómentességben részesíti az ország legsikeresebb ágazatát, a kereskedelmi hajózást. Ezzel tehermentesíti a gazdagokat, és megterheli a szegényeket. A múlt héten elfogadott takarékossági csomag nyomán 2015-ig 950 euróra csökken az átlagfizetés; azok a családok pedig, amelyeknek éves jövedelme meghaladja a 18 ezer eurót, nem jogosultak többé családi pótlékra.
Az Európai Unió versenyügyi biztosa nemrég fölfedezte, hogy Athén 57 különböző jogcímen biztosít adómentességet hajózási cégeknek; a "lelet" láttán meghökkent hangú levelet intézett az athéni kormányhoz.
Leon Paticasz, egy tengeri fuvarozó cég 36 éves tulajdonosa nem érti a háborgást. Azzal érvel, hogy a görög kereskedelmi flotta a legnagyobb a világon. Az ágazatnak adott adómentesség nem kiváltság, hanem szükségszerűség. "A tengeri fuvarozás 400 ezer hajógyári dolgozónak ad munkát. Ezeket a munkahelyeket bármikor át lehetne helyezni külföldre" - érvel.
Arra a kérdésre, vajon fenyegetőzés helyett nem kellene inkább szolidárisnak lenni az állammal és segítséget nyújtani neki, Paticasz rávágja: az állam nem nyújt biztonságot. Sem a befektetőknek, sem a vállalkozóknak, sem neki magának. "Nálunk mindenki azt gondolja, hogy mindenről a tőke tehet. Nem pedig a nagyhatalmú szakszervezetek, amelyek teljesíthetetlen követeléseikkel munkahelyeket semmisítettek meg ahelyett, hogy újakat hoztak volna létre" - háborog.
A világ óceánjain zajló áruforgalom 20 százalékát görög fuvarozó vállalatok bonyolítják le - többnyire idegen államok zászlói alatt hajózva. A világ legnagyobb kereskedelmi flottája csupán minimális mértékben járul hozzá a görög nemzetgazdaság teljesítményéhez. A hajózásból származó jövedelmek adómentesek, sőt: a fuvarozó cégeknek még azok a részlegei sem fizetnek adót, amelyeknek semmi közük a tengerhajózáshoz.
Görögország államadóssága 301 milliárd euró, polgárainak összesített magánvagyona ennek majdnem a kétszerese, 576 milliárd euró. Az athéni statisztikai hivatal adatai szerint a jövedelmi skála felső régiójában található 20 százaléknyi görög hatszor annyit keres, mint a legszerényebb jövedelmű 20 százalék.
Mit tesznek a gazdagok a hazájukért? Karolosz Papuliasz államfő szerint "mindenki a saját hazaszeretetétől függően cselekszik". Peter Nomikosz, egy hajózási vállalkozó 33 éves fia a maga módján próbál valamit tenni a hazájáért. Létrehozta a Greece Debt Free (adósságmentes Görögország) kezdeményezést, ennek a segítségével akarja visszavásárolni az állam adósságát. Ez nemcsak azért lehetetlen vállalkozás, mert az összeg (301 milliárd euró) irdatlanul nagy, hanem mert ennek 75 százaléka nem a pénzpiacon forog, hanem állami hitelezők trezorjában fekszik.
Augusztusban a kezdeményezés számlájára befutott adományok összege 2,5 millió euró volt. A Greece Debt Free honlapján folyamatosan frissítik az adatot. November elején a számla 2.510.072 eurót mutatott - vagyis alig emelkedett augusztus óta...
